A BIRTOK

A kezdetek

Több mint egy évtizede kezdődött... a gondolatiság azóta változatlan. 

Édesapám, Bukolyi László, egykor hobbiból kezdett a szőlőtermesztésbe és a borkészítésbe. A hobbi később főtevékenységgé vált, amit maximális odaadás és a tökéletességre való törekvés jellemzett. Tősgyökeres egriként sosem állt távol tőle a bor, de maga sem gondolta volna, hogy ez a –kezdetben kedvtelésnek induló- dolog ilyen mértékben összeköti a családunkat a szőlővel és a borral. A nővérem és én nem „hivatásos” borász családba születtünk, de a gyerekkorunk óta megélt élmények és a fiatalként szerzett tapasztalatok olyan meghatározóak voltak számunkra, hogy nehezen tudnánk elképzelni a családunk jövőjét szőlő és bor nélkül.

Mindig is törekedtünk értékes borok elkészítésére. Olyan borokéra, amelyek az élvezeti, beltartalmi és származási értékeik tekintetében egyaránt élményt jelentenek. Egy jól átgondolt, stabil, kissé „romantikus” elképzelésünk alakult ki arról, hogy mi is az értékes bor, ebbe pedig nem fér bele a durva kemikáliákkal való permetezés, a gyomírtózás, a „kukoricaföldről” kombájnnal szüretelt szőlő, vagy a borászati segéd- és adalékanyagok felhasználása. 

Az olyan bor is bor, amit kizárólag „a gazdasági racionalitás készít”, csak kevésbé értékes.

Édesapám megosztó személyiség, öntörvényű, sőt kissé mizantróp, ennek ellenére a tevékenysége és a borai elismertséget és tiszteletet vívtak ki mind a fogyasztók, mind a borászkollégák körében, olyannyira, hogy már a kezdeti években is Magyarország legjobb vörösboros termelői között emlegették a nevét. 

„A Nagy-Eged nemzeti kincs!”

Máig úgy gondoljuk, hogy a bor minőségét legnagyobb mértékben az alapanyagul szolgáló szőlő minősége határozza meg. Hibátlan szőlő nélkül nincs nagy bor! Kitűnő termőhely nélkül pedig nincs hibátlan szőlő! Édesapám elvitathatatlan érdemeket szerzett Eger emblematikus dűlőjének, a Nagy-Eged-hegynek az újjáélesztésében. Az ezredfordulón ő volt az egyetlen ember, aki hajlandó és képes volt belevágni az évtizedekig pusztuló óriási érték megmentésébe. Ha nincs az a kitartás, szakértelem, alázat és példa nélküli igényesség, ami a munkáját jellemezte, ma a Nagy-Egedről szűrt bor egy régmúlt idő szép emléke lenne csupán. Mára mégis visszakerült a hegy az Egri Borvidék bortérképére, sőt a trónjára. 

A jelen és a jövő

Célunk egy olyan családi gazdaság létrehozása, amely közel önfenntartó módon elégíti ki a saját szükségleteit, valamint a különleges minőségű élelmiszerek iránt fogékony fogyasztók igényeit. A Bukolyi Családi Birtok mérete jelenleg 68 hektár, melyből közel 45 hektár a Nagy-Egeden és annak közvetlen közelében található. A borászatunk jövője szempontjából meghatározó potenciállal bír egy 5 hektáros, csodálatos, teraszos terület a Nagy-Eged szívében. Ez a birtokrész ökológiai, klimatikus, geomorfológiai, edafikus és botanikai szempontból is rendkívül gazdag, szinte egyedülálló. Egy klasszikus növénytermesztési kultúra felelevenítésével törekszünk ennek a különleges értéknek a megőrzésére. Itt nem szőlőültetvényt, hanem szőlőskertet fogunk létrehozni, ami nem pusztán egy mezőgazdasági monokultúra, hanem egy komplex, a természettel összhangban működő mintagazdaság lesz: a Nagy-Eged csodálatos természeti értékei és a jóra törekvő ember harmóniája.

Fokozatosan vonjuk művelésbe az eddig parlagon hagyott területeket, de nemcsak szőlőt, hanem számos egyéb kultúrnövényt is termesztünk, sőt igyekszünk a területeinken termő vadnövények termését is összegyűjteni és felhasználni. Folyamatosan szélesítjük a termékeink körét, de a szőlőbor –természetesen- mindig a figyelmünk középpontjában marad. 

Minden jel arra utal, hogy nem tudunk „leszokni a borról”.

Nekem jutott a feladat, hogy továbbvigyem azt a rendhagyó, nagyszabású munkát, amit Édesapám elkezdett. Meggyőződésem, hogy csak őrült zsenik tudnak nagyot alkotni. Bevallom, tartok tőle, hogy én normális vagyok, de ígérem, a nemes cél érdekében próbálok egy kicsit megőrülni. :)

(Bukolyi Marcell)